Startert a vetőmagra


Primseed magtrágya az erős kezdéshez

A magtrágyázás nagyon ötletes módja annak, hogy a kelő csíranövény számára makroés mikroelemeket biztosítson, kiegészítve ezzel a szikanyag tartalékait. Hogy ne csak elméleti lehetőségként gondolhassunk rá, a Primseed magtrágya képében – az Altoterra forgalmazásában – elérhető az erre a célra alkalmas készítmény.
Mivel igen fiatal és kevésbé ismert technológiáról van szó, kedvcsinálás gyanánt összegyűjtöttünk néhányat az első hazai tapasztalatok közül: megtudakoltuk, ho- gyan is használhatjuk a készítményt, és milyen benyomást tett a felhasználóira.
 

Egyértelműen megtérülő

Lucz Tibor
Lucz Tibor
„Nincs túl magas ára – ezért is mertünk belevágni már elsőre is a teljes területen –, így egyértelműen megtérülő befektetésnek tartom. Aki intenzív termesztésben gondolkozik, annak ajánlatos fontolóra venni a Primseed használatát.”
Lucz Tibor, a derekegyházi Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője őszi búzában és őszi árpában is kipróbálta a Primseed magtrágyát. A bő 1500 hektáron gazdálkodó szövetkezet szarvasmarhatartással és szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. Vetésszerkezetük igen változatos: a nagyobb területen termesztett őszi búza, napraforgó, szemes- és silókukorica, őszi káposztarepce mellett megtalálható a vetésváltásban az őszi árpa, az olajretek, a réparepce, a mustár, a mák, továbbá a vetőmag kukorica és a lucerna is. A szántóföldi növények mellett gyepgazdálkodást is folytatnak. „Alapvetően jó minőségű talajokon gazdálkodunk, földjeink átlagos aranykorona értéke 30 – részletezte Lucz Tibor. – Ezzel együtt a talajaink zöme eléggé kötött, így oda kell figyelni, hogy mikor mehetünk rá. El kell kapni a megfelelő időpontot, hogy jó talajt, jó magágyat csinálhassunk a növények alá. Az őszi búza esetében kipróbáltuk a Primseed-et. Odatesszük a növényeknek, amit kell. Az idei búza a komplex műtrágyában 60-70 kg/ ha foszfort és 20-30 kg káliumot kapott, az összes kiadott nitrogén hatóanyag pedig elérte a 120-130 kg-ot.” A szövetkezet együttműködése az Altoterrával még frissnek mondható: a tavalyi év elejére nyúlik vissza, növényvédő szereket, lombtrágyákat szereznek be a cégtől, és természetesen a Primseed magtrágyát, melyet tavaly ősszel próbáltak ki először. Az Altoterra képviselője mint erőteljesebb csírázást, jobb kezdeti fejlődést biztosító kondicionáló anyagot mutatta be nekik a terméket. Láttak benne fantáziát, így mindkét őszi kalászos teljes vetőmag mennyiségét kezelték a Primseed magtrágyával. A vetőmag kezelését maguk végezték, a csávázással egy menetben, amivel kapcsolatban pozitív tapasztalatokról számolt be a szakember. „Gombaölő szeres csávázással egy menetben juttattuk fel a vetőmagra a Primseed-et. Elég sűrű anyag, de nálunk abszolút nem volt vele semmilyen gond: jól tudtuk keverni és a magra felvinni is. Nem hagytunk kezeletlen vetőmagot, így azzal pontos összehasonlítást nem tudtunk végezni. Azt viszont egyértelműen láttam, hogy nagyon egyenletesen kelt az állomány, és a korai fejlődése is meggyőző volt. A környéken vetett búzákkal összevetve annyit ki lehet jelenteni, hogy jól indultak az őszi kalászosaink, és tavasszal is szépek voltak. Ami a végeredményt illeti, egyelőre az árpát vágtuk le, ami 6,5 tonnás termést adott. Ezzel nagyon elégedettek vagyunk – szögezte le az ágazatvezető, határozottan kijelentve: – Meggyőzött minket a Primseed. A következő szezonban is lekezeljük vele a teljes búza és árpa vetőmag mennyiséget. Nincs túl magas ára – ezért is mertünk belevágni már elsőre is a teljes területen –, így egyértelműen megtérülő befektetésnek tartom. Aki intenzív termesztésben gondolkozik, annak ajánlatos fontolóra venni a Primseed használatát.”
 
 

Rögtön nagy tételben

Jancsovics Árpád
Jancsovics Árpád
„Akik gabonavetésben is szeretnék a starter hatás előnyeit kamatoztatni, de a gabonavetőgép starterszóráshoz való átalakítását nem tudják bevállalni, azoknak jó megoldás a Primseed”
Jancsovics Árpád Nagyfügeden és környékén szüleivel együtt vezeti családi gazdaságukat. 270 hektáron szántóföldi növények termesztésével foglalkoznak. A vetésterületen általában azonos arányban oszlanak meg az őszi kalászosok (búza, árpa), a napraforgó és a kukorica, illetve kedvező években a repce is bekerül a vetésváltásba. Mint Jancsovics Árpád elmondta, területeik kb. 20 km-es körzeten belül helyezkednek el, kissé szétszórtan, így a táblák adottságai is változók: „Földjeink közepesen vagy nagyon kötöttek, aranykorona értékük 18 és 32 között változik. Ilyen módon a művelhetőségük is eltérő – kb. egyharmaduk nehezen művelhető – fogalmazott a gazda, aki szerint gazdálkodásuk intenzitása „a környéken átlagosnak mondható”. Az őszi búza alá foszfor és kálium túlsúlyos kevert műtrágyát szoktak adni, 200–250 kg-ot, tavasszal pedig 400–450 kg nitrogén műtrágyát, általában három adagban. A múlt ősszel ez a technológia egészült ki a Primseed magtrágyával. Az Altoterrával azonban ennél korábbra nyúlik vissza a kapcsolat: „Nagyjából 5 éves a kapcsolatunk a céggel, ami évről évre bővül. Először növényvédő szereket vásároltunk tőlük, majd később műtrágyát is. Jó fizetési feltételekkel dolgoznak, a kiszállítás is gördülékeny, így ma már az input anyagok 80–85%-át tőlük szerezzük be, beleértve a Primseed magtrágyát is. Az őszi búza vetőmag 80%-át kezeltük a termékkel – sorolta tovább a szakember. – Különösebben nagy technológiai váltást nem igényelt, és rettentő nagy költséget sem jelentett, ezért is próbáltuk ki elsőre nagyobb tételben. Egyszerűen összekevertük a gombaölő csávázó szerrel, és a csávázással egy menetben vittük fel a magra. Használat közben semmilyen bonyodalom nem adódott: csináltunk egy keverési próbát, ezzel nem volt probléma, mint ahogy a vetőmag egyenletes kezelésével sem.” Mivel volt olyan tábla, ahol a Primseeddel kezelt és kezeletlen vetőmag között megosztották a területet, jól meg lehetett figyelni a különbségeket az állomány fejlődésében. Erről a gazda így nyilatkozott: „Ezen a táblán napraforgó után került a búza. A legnagyobb különbség a kezeletlen állományhoz képest az volt, hogy a Primseed-del kifejezetten jó és egyenletes volt a kelés, intenzívebb volt az őszi fejlődés. Méretesebbek voltak a növények, szélesebb, zöldebb levelekkel és fejlettebb, mélyebbre hatoló gyökérzettel. A kezelés hatása március közepéig szemmel látható volt, amikor az első fejtrágyázás – legalábbis szemre – összehozta az állományt. A kezeléssel az volt az alapvető célunk, hogy jobb korai fejlődési erélyt mutassanak a növények, és jobban átvészeljék az őszi-téli viszontagságokat. A száraz ősz ellenére kifejezetten jó képet mutatott a kezelt állomány, majd az elmúlt tél azután nem igazán tette próbára a búzát. Úgy látom, hogy a Primseed a csírázáshoz, a kezdeti fejlődéshez és a gyökérképződéshez ad segítséget a növényeknek.” S hogy kiknek és miért érdemes próbára tenni a Primseed magtrágyát, azt a nagyfügedi Jancsovics Árpád így foglalta össze: „Akik gabonavetésben is szeretnék a starter hatás előnyeit kamatoztatni, de a gabonavetőgép starterszóráshoz való átalakítását nem tudják bevállalni, azoknak jó megoldás a Primseed. Jelentős költséggel nem terheli meg a búzatermesztést, így ár-érték arányban kifejezetten előnyös, a használata pedig egyszerű: csak hozzá kell önteni a csávázószerhez. Különösen előnyére válhat az állománynak egy későn lekerülő elővetemény után, ahol nem sikerül ideális magágyat készíteni.”


Várakozáson felül

Pethő Zoltán
Pethő Zoltán
„...nemcsak a föld felett, de a föld alatt is egyértelmű volt a különbség: a kezelt növények gyökértömege közelduplája volt, mint a kontroll területen.”
A pápai Agroprodukt Zrt. növénytermesztési igazgatója, Pethő Zoltán szintén megosztotta véleményét a termékről. A zrt. tízezer hektáron gazdálkodik, amiből 9000 hektár szántóföld. Emellett fenntartanak egy 3400 egyedes tejelő tehenészetet és évi 25 000 hízósertést kibocsátó sertéstelepet is. A jelentős állattenyésztés következtében a szántóterület 70%-án takarmánynövényeket termesztenek, a fennmaradó részen pedig ipari növényeket, illetve folytatnak vetőmagtermesztést is, amihez vetőmagüzemmel is rendelkeznek, továbbá 80 hektár gyümölcsös is tartozik a gazdasághoz. „A Bakony aljától a Kemenesig húzódnak a területeink, így szinte mindenféle talajtípus előfordul – részletezte az igazgató. – Területeink átlagos aranykorona értéke 19, de igen nagy a szórás. A sokféle körülmény ellenére kiforrott a talajművelési rendszerünk, az állatállomány jóvoltából nagy a trágyafelhasználás is, így komoly talajszerkezeti problémák nem jellemzők nálunk. Viszonylag intenzív gazdálkodást folytatunk, beleértve a tápanyag-utánpótlást is: a szerves trágyán túl évi 110 kg nitrogén hatóanyagot és együttesen 45–70 kg foszfort és káliumot juttatunk ki célzottan.” Az Agroprodukt Zrt. kapcsolata az Altoterrával egyelőre hónapokban mérhető. Az együttműködés egyszerűen indult: a cégtől bekopogtattak hozzájuk. „Minden képviselőt meghallgatok, és az Altoterra termékében láttam fantáziát – magyarázta az igazgató. – Rengeteg vizsgálatot végeztünk starter készítményekkel, és igen ellentmondásos eredményekre jutottunk. A startereknél pl. az is fontos kérdés, hogy az induláshoz szükséges tápanyag hová kerül, ez pedig nagyban függ a technikai adottságoktól. Ha a magra kerül, akkor biztosan azonnal hozzájut a növény. Ha utánaszámolunk a 2 liter/tonna mennyiségnek, akkor láthatjuk, hogy hektáronként nagyon kicsi a dózis, viszont már a csírázás pillanatától elérhető.” A pápai társaságnál a Primseed-del próbát tettek tavaszi vetésű járóbúzában és kukoricában is. Mindkét növény vetőmagjára maguk vitték fel a készítményt, s ők is úgy tapasztalták: a kezelése egyszerű, a keverhetőségével nem volt probléma. A kezelt vetőmag csírázóképességét ráadásul laborban ellenőrizték, majd kontroll terület beállítása mellett következhetett a vetés. „A búzánál várakozásaimon felüli, látványos különbséget tapasztaltam a kezeletlen növényekhez képest. Nagyon élesen elkülönült a kezelés határa, mind növénymagasságban, mind kalászszámban és kalászméretben – zárta az igazgató. – Ezenkívül nemcsak a föld felett, de a föld alatt is egyértelmű volt a különbség: a kezelt növények gyökértömege közel duplája volt, mint a kontroll területen. Korábban nehezen tudtam volna elképzelni, hogy kalászos gabonában el lehet érni ilyen mértékű starterhatást. Magyarországon ezzel a kérdéssel korábban nem igazán foglalkoztak, egyszerűen nem volt benne a napi gyakorlatban. A kukoricánál egyelőre szemmel látható különbséget nem tapasztaltam, bár az igazsághoz tartozik, hogy – eddigi tapasztalataim alapján – a kukoricában a starter készítmények hatása nem annyira szemmel látható, inkább majd a kombájn mutatja meg. Éppen ezért mindkét növénynél hozamtérképet készítünk, és a végső következtetést az alapján vonjuk majd le. Mindenesetre a Primseed mellett szól, hogy viszonylag olcsó és nagyon egyszerűen kivitelezhető megoldásról van szó, így könnyen megtérül, de a döntés a hozamtérképezés eredményétől függ. A búzánál is ez alapján hozunk végső döntést – bár a látottak alapján egyelőre úgy tűnik, jövőre nagyobb területen kap bizalmat –, és ugyanígy teszünk a kukoricával is.”